voltunk ma délután kint az udvaron, ültettünk magokat földbe meg cserépbe. Vince nagyon élvezte, Luca kevésbé, így ő hamar bekerült. Mire bejöttünk el is aludt.
Ültettünk spenótot, tulipánt, rukkolát, paradicsomot, szamócát és ixiát.
Azonkívül Vince ma tök ügyesen elkezdett rajzolni, buszt meg kilátót, meg vonatot. Zsuzsi meg is dátumozta az egyiket és eltettük.
Csak hogy ne maradjak adós, Lucát február 3-án megmérték:
75cm
10,05 kg
Most néztem meg, Vince 15 hónaposan volt 78cm, lehet, hogy Luca nagyobb lesz nála?! Pedig őt is nagynak mondják/ták.
A keddi éjszakánk nagyon gáz volt: Vince 23.30tól 3.10ig ébren volt, illetve fuldokolva, szárazon köhögött. Még sosem volt ilyen, elég gáz... De a Sinupret csodát tett, másnaptól már jön a cucc, szóval igazán királyság.
Valószínűleg a Vince-napi köszöntőktől kaptuk ajándékba a kis betegséget. Luca már pénteken éjjel kezdte, köhög ezerrel, taknyos és lázas, legalábbis estére. Vincénél szombaton kezdődött, sokkal enyhébb, orrfolyós, most már köhögős, de ő nem lázas. Remélem, nem húzódik sokáig!
Ezt még nem is írtam le, hogy Vince olvas:) úgy kezdődött, hogy Hédinél láttam, hogy nagyon aranyosan ráírja a H betűt a rajzaira, Ági tanította neki. Gondoltam, akkor Vincének is megtanítom a V-t. Csakhogy nem érte be a V-vel! Először is eleinte a v-t összekeverte az ipszilonnal. Aztán jött a Luca betű, Sára betű, Mama betű, Balázs betű (=apa betű), alma betű, Hédi betű. Egyelőre azt hiszem ezek a menők. Ja, és az óra betű. De most már egész séta közben nézegeti, észreveszi és újabbakat kérdez.
Nem tudom, ez gáz-e, nem kellene-e megvárni, hogy az iskolában tanítsák olvasni, de mivel kérdezi, gondolom, nem gáz, ha válaszolunk.
Vince kb. 2 hete egyik délelőtt elkezdte, amire még Héditől emlékeztem. Egyszer csak odajött hozzám, míg mosogattam, hogy itt egy krokodil. És hozta a tenyerén:) a semmit. És így derült ki, hogy az egész nappali tele van állatokkal:) akiket meg kell etetni, és a tenyerén hozza oda őket. Van köztük háziállat és távoli ország állata is. Balázsnak is megmutogatja rendszeresen.
Aztán pedig egy hétre rá megjelent nálunk Thomas. Már a Thomasról volt szó korábban - szerintünk bugyuta, egy mese van a youtube-on, azt nézzük, de nem napi rendszerességgel. Ehhez képest egyik délelőtti séta közben Vince közölte velem, hogy itt van Thomas. Ő is jött velünk. Azóta rendszeresen jön. Jön velünk fürödni, játszik itt a nappaliban. Néha testet ölt valamelyik játék képében, ez változatos, nem mindig ugyanaz, lehet vonat, vagy a teherautó vagy a kukásautó.
A harmadik fantáziaelem pedig, amikor szerepjátékot játszik Vince. Elsőként a gonosz manóval azonosult. Mint számomra utóbb kiderült, Balázs a Noddyban a rosszfiúkat hívja így. Aztán lett csiga, az még mindig szokott lenni:) Ez pedig a Kisvakondnak az az 50 másodperces epizódja, amit szintén nem napi szinten, de szoktunk nézni, mikoris a csiga lassú és mindenki megelőzi és kineveti, kivéve a Kisvakondot, aki kölcsönadja neki a motorját, hogy gyorsabb legyen. És újabban szokott kutya is lenni, Morzsi:)
Hihetetlenül telik az idő, Luca ma már 10 hónapos!
Lássuk, miket tud:
-tud ügyesen ülni, inkább csak ültetve, de azért már gyakran fel is ül
-most már ültetésből el is tudja hagyni a pozicíót, hasra vagy oldalra dől
-egész nap csak térdelni próbál, kezdte ezt a Vince ágyánál délutáni altatás közben, azóta pedig teszi mindenhol
-van 5 foga
-80-as ruhákat hord, de nem nagyok rá egyáltalán, és 5-ös Pampers pelust
-az eddigi gagyogásait abbahagyta teljesen, nem mondja most, hogy dada (=baba), sem ugyanezt vékonyabb hangon (=pápá), biztos a mozgásra koncentrál. Ezek helyett inkább sziszeg, fúj nagyokat és prüszköl (mondhatnám, hogy köpköd, de az nem annyira illik egy kislányhoz)
-alvásügyileg botrányos a helyzet, 40-45 percenként ébred, max. hajnalban vannak idők, mikor 1,5 óra is egybecsúszik. A védőnő javasolta, hogy hívjak fel egy bizonyos homeopátiás doki-telefonos-segélyszolgálatot, mert ott már hasonló gonddal küzdő babán segítettek alkati szerekkel. Plusz azt javasolta, hagyjuk sírni, de ezt Vincével együtt nehezen lehet megoldani, majd még kitaláljuk a részleteket. De tegnap megrendeltem a teszveszről a borostyánláncot, hátha az megoldja a gondjait.
-jól eszik, tízórai-ebéd-uzsonna, vacsira próbálkoztam a műtejbegrízzel, de nem eszi. Nem is bánom, mivel tápszeres és a székletét teljesen megkeverte
-apropó, bocs a témaválasztásért, de a kakilás nem egyszerű, naponta kb. 3x kis kecskegolyókat nyom, vörösödő fejjel. Ma az utcán kaptam a védőnőtől tanácsot, hogy biztos nem iszik eleget, mert szerinte kb. 2 decit még innia kéne a szopizás mellett, hát ez tuti nincs meg. Most direkt lemértem a kis poharat, amiből iszik, 1 decis, hát abból még egyet sem iszik meg egész nap. Úgyhogy lehet, hogy mégis erőltetem majd a csőrös poharat. A kakilásra meg a házilag facsart narancslevet javasolta Anikó, abból meg is ivott Luca ma délután majdnem 1 decit. (remélem nem kell méregetnem, hogy mennyit iszik...) Majd beszámolok a fejleményekről:)
-a szopizás most már nem létszükséglet, de még szopizik reggel (kizárólag akkor sokat, ha csendben-békességben félrevonulunk, ha Vince mellettünk van, nem eszik), ebéd után, akár kétszer is, attól függ, hogy alszik el, mert alváshoz cici kell. Aztán még egyszer délután 5 körül, aztán meg fektetés előtt. (majd éjszaka még kb. 3x, de remélem, ez nem tart már sokáig)
Jó hosszúra nyúlt a beszámoló.
A korábbi bejegyzésem, miszerint a homeopátia csodákat művelt Lucával, törlendő!!! Már újra napok óta, egyre rosszabbul alszik. Így értük el a tegnapi éjt, amikor is 23:30tól kezdve egészen reggelig 3 egész órát aludtam, több részletben. Közben pedig ment a nyűglődés. Nem is igazán jó a szó, mert bömbölés. Nem tudom, hogy ez fog-e, az a bizonyos 5. még nincs kint teljesen, de másik fogat nem látok se beduzzadva, se pirosnak, se nem érzem, hogy már majdnem kint lenne. Na, szóval a homeopátia befuccsolt, most nekilátok és rendelek borostyánláncot. És jövő héten megkérdezem Anikót mégiscsak, sőt, lehet, hogy inkább már holnap, hogy mi a csudát tegyek. (míg ezt írom, is már kétszer fel kellett mennem, pedig még csak alig múlt 9!).
És hát bevallom, és nagyon-nagyon szégyellem, de tegnap éjjel már kiabáltam is a gyerekszobában. "k.életbe, kuss legyen". Kb ennyi. Erre Balázs berontott a szobába, ahol én épp ráztam Lucát, aki ordított, Vince már szegény félálomban tekergett az ágyán, hogy menjek kifele. Ennek következtében megint magamba szálltam, hogy micsoda anya vagyok, miért is nem vagyok olyan szent anya, mint mások:(
És hogy az éjszaka valóban teljes legyen, Balázs reggel konstatálta, hogy elfelejtett Vincére pelenkát adni éjszakára:) Szegénykém, teljesen a nyakáig átázott, mindene, a bőre a combjától a hónaljáig csupa piros...
Az idei Vince-nap kedvezett a bortermelőknek, szakadt az eső. A mi ünneplésünk már reggel pizsiben megvolt, Vince annyira örült ("úúúúú, rendőrautó!", "ááááááá, egy párna!").
Pénteken jöttek a mamáék, szombaton meg Ildiék. Péter és Bálint nélkül. No comment. De Vince nagyon örült mindenkinek, az ajándékoknak. Délután még az alvás is elmaradt, és inkább besétáltunk a városba, gyönyörűen sütött a nap.
És mindez íme képekben:
Már épp védőnőért kiáltani készültem hétvégén, már anyunak is, és mindenkinek sírtam, hogy nem tudom, mi lehet Luca baja, nem alszik, de olyan szinten, hogy 40-50 perceket lehet aludni egyhuzamban éjjelente és ordítva kelt... De minden vizsgálatom fogak terén negatív volt. persze csak ránézésre, mert semmi pír, semmi látványos duzzanat. Mígnem szombat este fürdés után mégiscsak tapintással is megvizsgáltam a terepet, és bizony a jobb felső kettes kint van!! Ennek tükrében már egyértelmű volt, hogy igenis a bal felső is be van dagadva, csak nem piros... és amúgy is az alsókat vártam, hiszen az a nagykönyv szerinti következő turnus. pedig pont a múltkor mondta Anikó (védőnő) viccesen, hogy nem minden fog olvassa a nagykönyvet. Ezek után már nyugodt szívvel vettem oda éjjel magunk közé - persze mellékesen megjegyzem, ott is pont úgy "pihentünk".
És akkor, eddig elsőnek, fogzáskor is bevált a homeopátia! Gyorsan elkezdtem adagolni a Chamomilla 15-öt és a Viburcol kúpot, és már első éjszaka csak 5x keltünk fel, ami már haladás (11-1-3-6 Luca, majd hogy azért tuti ne aludjak sokat Vince is felkiáltott 4 körül...), majd ma éjszaka már csak kétszer!!! Éljen a homeopátia!!
És nem mellékesen Luca szombat óta fel tud ülni! Még nem teljesen megbízható a módszere, néha hosszú percekbe kerül vagy nem is sikerül, de már rendszeres. A belsőcomb-erősítő oldalt fekvésből nyomja fel magát a kezével. De sajnos (ilyen Vincénél nem volt, és mindig kinevettük Annát érte) elhagyni még nem tudja az ülő pózt:) Csak sír, segítségért esedezve:)
Vince egy pár hete elkezdte mondogatni, hogy ő este szeretné a tomamiuszt. Hiába törtük a fejünket, fogalmunk sem volt, hogy mi lehet az... Az hosszas kérdezősködés után kiderült, hogy a tv-ben van ez a valami. Mígnem egyik este, a Híradó után kapcsolgatva az Rtl Klub műsorán következett a Reflektor magazin és annak a záródallamára rímel ez a szöveg:) És valóban, úgy megörült neki Vince:)
Jellemző egyébként, nagyon kedveli a zenét, különösen a szöveg nélkülieket, amire költ valami szöveget ő. Ilyen a "töntöntön" is, ami az egyszervolt.hu gyerekportál főcímje. Sőt, különbséget tesz a zöld és kék töntöntön között, más hangszerrel játsszák. Késssz!
Nagy kérdés lett ez a mese-dolog. Vince ugyebár egy pár hete véletlenül meglátta az Esti mesét az m2-n híradó után és azóta kéri, hogy nézzük. A tv helyett inkább a számítógépen nézzük. A tvben pont Bob és Thomas mentek. Thomast már vendégségben látott máskor is és nagyon lázba jött tőle, lévén vonatmániákus, de itthon eszébe se jutott. Na de azóta!
Mi viszont Balázzsal hálistennek egyöntetűen tök bugyuta mesének tartjuk Thomast! Nem is értem, miért rajonganak érte tömegek! Mórocz Ági talán jól mondta ma, hogy azért, mert nincs benne erőszak. Nos, az nincs benne, de hogy Thomas egy bárgyú balfácán, az tuti. Elnézést minden rajongótól.
Nagy port kavart fel a téma a berényi barátnőim körében is. Piri már régóta feszegeti a kérdést, hogy mi Bettyvel miért nem nézünk tv-t a gyerekkel. Betty még sosem nyilatkozott az ügyben. De részemről nem gondolom, hogy egy 2-3 éves gyereknek a tv előtt ülve lenne a helye. Komolyan! Elhiszem, hogy odaszögezi a gyereket hosszú percekre, de soha eszembe se jutott volna és nem is jutna odaültetni, hogy én csinálhassak közben bármi mást. Pedig azt hiszem, nyugodt szívvel és bizton állíthatom, hogy az ismerős gyerekek közül Vincét talán leginkább lenne az embernek kedve néha leültetni valamilyen indokkal - merthogy folyton ugrabugrál-lót-fut-a hátamon ugrál. De mégsem! És kitartok emellett! Pedig Piri már ezzel jött, hogy miért tiltom én a gyereket a mesétől! Pedig pont nemrégiben volt a mesékről szó a nőklapja hasábjain, Vekerdy írása volt, hogy 3 éves korig nem igazán való nemhogy a nézett, de még a könyvből olvasott mese sem. (Mi ehhez szépen tartjuk magunkat és a meséskönyveket is "fejből" mondjuk.) 3 éves kor körül lehet Vekerdy szerint kezdeni az állatmesékkel és aztán 4-5 éves kor körül jöhetnek a nagy mesék, mint Grimm.
Szóval nem tiltom én, és tudom, hogy én is sokat néztem tv-t. (ezek voltak Piri "vádjai"). De én nem 2,5 évesen néztem (hol volt még akkor tv, 1979-ben!), és azért mikor néztem is, akkor még nem volt minden ilyen pörgős benne. Reklám ezerrel, meg minden. Persze ez a dvd-re nem vonatkozik.
Lényeg a lényeg, most már Vince is beállt a sorba, nem tiltjuk meg, íme a ma esti bizonyíték. Nem mintha bizonygatnom kéne bármit is. De sokkal inkább Kisvakond, mint balfácán Thomas.
Lucáról még egy dolog mára: a kádban ma kétszer, másodjára már teljesen akarattal felült!! Örült, mint majom a farkának, de szegény akkorákat vágódott oldalra:( De remélem, az, hogy nem vettük komolyan és inkább elnevettük, hozzá fog járulni ahhoz, hogy ne legyen egy kis nyafka kislány!
Eljött a nagy nap, az oroszlán jegyében és levágtuk Luca haját. Bár mellékesen megjegyzem, azért már vágás nélkül is pont most kezdett sűrűsödni. De persze sokkal jobb lesz így, hogy talán egyenletesebb lesz a növés - egyelőre oldalt nem nagy a hajsűrűség:)
Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, valamit tuti elrontottam valahol, de Vince ellenáll a délutáni alvásnak. Már egy jó ideje 2nél hamarabb nem tudom elaltatni, akár énekelek, akár hagyom, akár ordítok, mint ma. Annyira szégyellem magam miatta, már jól ki is bőgtem magam, és komolyan érdekelne, mások hogy bírják türelemmel. Hogy hűen leírjam, mi is történt, elmesélem szépen sorban (Vince, ha majd olvasod, remélem okulsz belőle - és addigra nem leszel miattam sem gyerekgyilkos, se homoszexuális). Szóval 1kor ebéd, minden rendben ment egész nap, már ki is merészkedtünk a levegőre, volt csúszda, hinta, szóval jól telt a délelőtt. Már ebédnél megbeszéltük, hogy szépen csendben elalszik, nem műsorozik.
Felmentünk, meséltünk 2 annásat, énekeltem egy A part alatt-ot, és szépen befelé fordult. Lucát próbáltam közben szoptatni, de ő nem volt még álmos, vagy legalábbis nem tudott aludni, míg Vince motyorászik. Na jó, akkor Lucát lehozom, Vince szépen befordult. Kb. 2 mp múlva szöszmötölés, mire felmegyek, már a fonott kosárnál játszik. Na, szépen lefektetem. Jóccakát. Luca közben már hallom, a folyosón matat lent. Lejövök. Pár perc múlva újra hangok, Vince vigyorogva a folyosón vár. Na, erre mondtam, ok, ahogy ígértem, elteszem a diavetítőt. nagy dérrel-dúrral lehozom (mármint a vetítőt). Vince innentől ordít. Először, hogy ne vigyem el a vetítőt, aztán, hogy menjek vissza. Visszamegyek. Megsimogatom, hallgass Vince, jóccakát. Ok, anya, ne menj el. Csak lemegyek, nem megyek el, itt leszek alattad a nappaliban. Neee, ne menj el. Jóccakát. És innentől csak ordít. Mondom, legalább míg itt vagyok, ne ordíts. De mégis. Na ilyenkor durran el az agyam, így lett ez most is. Érdekes, hogy mikor leordíto ma fejét, hogy hallgasson, azonnal elhallgat... Ettől lesz pszichiátriai eset... ilyenkor aztán azonnal el kell kezdenem bőgni, hogy milyen egy anya vagyok. Ellenben Elvirával, aki tegnap este is annyira álszent módon állította, hogy ő mindig szép szóval ér el mindent a gyerekeinél. Tuti anti-anya vagyok!!!! Felvágom az ereimet!!! Közben persze Luca a lenti folyosón az óriási ordításomat hallva szintén torkaszakadtából ordítani kezd. Felhozom. Vincét ölbe veszem, kompenzálok. Ő erre dörgöli a mellemet, a pólómon belül. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ: Eldobom az agyam!!! Megint rákiáltok - szegény. Komolyan annyira sajnálom. Tuti amiatt ilyen kis agresszor, engedetlen, szófogadatlan, mert ilyen anyukája van:(:( Mindig megfogadom, hogy jó útra térek... Persze hogy a sztorit is befejezzem, ezek után simán elalszik, mindenféle rinya nélkül. Ki érti ezt?!
Csak röviden és képekben:
Luca felső fogai is látszanak már és így tud ülni, ha segítünk neki (magától még random-jelleggel ül fel):
És ilyen szép nagy a haja, amit hétfőn le fogunk vágni a holdnaptárt követve, hogy szép dús legyen (Oroszlán-nap lesz!)
És ha már itt vagyok, azt is le kell írnom, hogy Luca nagyon édesen kommunikál már. Elsőként a mamától kapott babának mondogatta, hogy dada. Aztán amikor este fürdés után elbúcsúzunk apától és Vincétől, integet és mondja, hogy pápá. Ez kísértetiesen hasonlít a babára (dádá), de valahogy elvékonyodott hangon mondja.) Aztán ez az integetés is. Érdekes, hogy Vincének ez nagyon későn jött. Lehet, hogy ez valami zsigeri fiú-lány különbség. És még egy új mondás van, "nenene". Mivel mindig mondogatom neki, ha valami nem szabad csinálni, erre mondja:)
Vince most már olyan igazi nagyfiú lett:) Nagyon aranyos!!! Most már az eddigi hatalmas tesónak köszönhető agressziója jelentősen alábbhagyott, szilveszterkor újabb tanúbizonyságot tett afelől, hogy most már egyedül lehet hagyni őt Hédivel. Sárával még mindig nem, de ott nem mindig Vince a hibaforrás:) egy gonddal küzdenek ők ketten. Kíváncsi vagyok, Kristóffal, Jankával meg Pannával milyen lesz majd.
Na de nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy nem elég, hogy folyton beszél, hanem most már az éneklése is egyre fejlődik. Eddig nagyon ment, hogy a sorok utolsó pár szavát mondta velünk, most már egyedül nekiáll és énekel. Még akár a dallam is felismerhető. Nagy kedvencei az A part alatt, az Egyszer egy királyfi, a Télapó itt van és hát végül, amúgy nem is végül, de főleg nem utolsósorban a nagy kedvence a Szilszálszalmaszál. Ennek a szövegét mi sem értjük hallás alapján, ő sem, de nagyon magabiztosan halandzsázza mindig ugyanazt. Ráadásul a dalban a különböző hangerővel is játszanak, és ezt ő úgy adja vissza, hogy ordítva énekeli:)
És ami még újdonság, hogy most már ki is mondja, ha nem arra gondolt, amit mi mondunk, csinálunk. "nem ezt gondoltam" vagy "iggeeeen, ezt gondoltam".
Most hirtelen több vicces nem jut eszembe, de egyszómintszáz, nagyon aranyos mostanság:)
Túl vagyunk egy igazi rémálmos éjszakán, mikoris éjféltől 2-ig Luca volt ébren, 2-től 4-ig Vince forgolódott az ágyunkban... Luca most már nem lázas, de taknyos ezerrel, Vince viszont most lázas, bár ma estére már ő is jobb. Már orvosnál is voltunk, de semmi rosszat nem lát-hall a dokinéni, torkuk nem piros, tüdejük tiszta. Szóval előre a homeopátiával, bár igaz, ami igaz, egyelőre a híres-neves Stodal szirup semmit nem használ - hiszen Vince már több mint egy hónapja köhög és taknyos... De legalább nem valami komoly, most már tudjuk.
Nos, hát ilyen talán utoljára a rögtön a születése utáni kis náthával volt, de Luca újra lázas. Már tegnap délután éreztem, hogy valami nem stimmel vele, nem lehetett lerakni se. Aztán egész este a vállamon aludt, félálomban. Pedig a láza alig 38, de mint egy kis nyuszi, bújt hozzám. Lehet, hogy egy újabb fog, nagyon piszkálja az ínyét a nyelvével... de tapintani semmit se lehet. Az orra is dugul, szóval holnap meglátogatjuk a doktornénit..
Vince újabban folyton a fenti kérdést teszi fel, mindenkiről tudni akarja, hogy hol lakik. Na meg persze, hogy "hogy hívják a nevét?" :)
Ja, és még egyet le kell jegyezni: eddig ügyesen tartottuk magunkat a mesementes családhoz, értem most mese alatt a tv-ben nézendő meséket. De egyik este, Híradó után még kapcsolgattam, és egyszer csak megláttuk az m2 műsorán Bobot, akivel van egy kirakónk. Na, Vince felkiáltott, hogy Bobot akarja nézni. A mese nagy csalódás, mert hát Bob, der Baumeister, de ehhez képet bénázott egy ház felújításakor szegény Bob. Aztán meg még egy mese jött, a Thomas. Amit még Lucával terhesen a szülész is szinte a szememre hányt, hogy hogyhogy nem nézi Vince a Thomast. Na, hát továbbra sem vagyunk oda ezért a meséért. Thomas egy balfácán, nagyon szájbarágós, egyértelmű karakterek vannak, szóval bárgyú. De Vince napokon át minden nap így kelt fel, hogy a vonatokat akarja nézni. (a látott részben pont összeütköztek a vonatok). Szóval mi, akik eddig büszkék voltunk a gyerekünkre (és persze magunkra), hogy nem tévézünk/dévédézünk, most szembesültünk a nagy vágyakozással. Balázs gyorsan letöltött a youtube-ról egy Thomasos mesét, meg még kerestünk másokat is, nagyon sok van, és próbálunk ellenállni a hatalmas meseláznak. És a magam részéről még ezerszer inkább Kisvakond, mint ez a kis balfék Thomas. Vessen meg érte, aki akar!
Most ugyan friss méretekkel nem tudok jelentkezni, de azért egy gyors összegzés a hónapfordulón:
Mozgás: Luca jobb oldalát használva kúszik, sokszor feltolja magát négykézláb és már úgy is halad néhanapján előre. A nagykádban fürdik, együtt Vincével, és ott minden sokkal ügyesebben megy neki. A kezével is nagyon ügyes, fog, összeütöget játékokat, kalapál, a csuklóit is még mindig nagyon forgatja. Egész nap oldalt fekszik, felhúzott jobb térddel. Lassan fel fogja tolni magát ülésbe. Ülni még nem tud, de most már nem összecsuklik, ha ültetjük, hanem eldől. Sőt, az etetőszékben is inkább ülni szeretne. És az ikeásban is megül.
Fogazat: az alsó két metsző már teljesen kint van, a felsők is mindketten kibújtak (tegnap még a bal felsőről cafatokban lógott az ínye, de aztán eltűnt)
Evés: Kétszer eszik egy nap, tízóraira gyümölcsöt, ebédre főzeléket, husival. Egyelőre nem főzök neki, hanem gyárit kap. Már 1-1 üveggel megeszik. Délelőtt már nem szopizik, ebéd után még igen. Vacsoránál is velünk ül az asztalnál és kölesgolyót rágicskál. Az ivás pedig kifejezetten jól megy Lucának, nagyon ügyesen pohárból iszik. Vizet.
Alvás: A régi jó alvóka még mindig a múlté... Nagy bánatomra. Bár most a 4 fog kijöttével talán kicsit javul a helyzet. Mostanság már CSAK 3x kel fel éjjel. De legalább szoptatás után vissza is alszik rögtön. Merthogy ha nem szopizik, akkor csak sír. Vagyis én vagyok a cumija:)
Egyébként pedig nagyon aranyos, nevetgél, jó kedve van folyton, az idegeneket még mindig nem kedveli, kell egy kis idő, míg megszokik valakit. Elkezdett gőgicsélni is, mondogatja, hogy "tetetetete", meg "dadadadadada". Ez utóbbi a babát jelenti, van egy kedvence, ha meglátja, azonnal kántálni kezdi, hogy dadadada. Ha mi nevetünk, ő is nevet. Vincével folyton sikongat, mert ő ugyebár visszasikít neki, és valószínűleg azt hiszi, ez valami közös kód:) Most már kezd mindenkit matatni, vagyis hajat tép, arcba mar. Vince rendszeresen kiabál, hogy segítség, mikor elkapja.
Eljött a nagy nap, karácsony szent napja. A szentestét itthon töltöttük, alvásidőben érkezett a Jézuska, hozta a szép fát, mire felébredtek, már itt volt. Aztán amíg felvettünk szép ruhát, közben hallottuk a csengettyűszót és mire újra lejöttünk, már ajándék is volt a fa alatt! Meg kell jegyeznem, hogy gyerekkel már teljesen más a karácsony, minden évben megkönnyezem, mert annyira jó érzés látni az örömöt, egyelőre persze csak Vince arcán.
A Jézuska nagyon tudta, ki mit szeretne, Vince kapott egy kukásautót, egy betonkeverőt és egy 2009-es naptárt. 
Persze jó tanács magunknak jövőre, súgni kell a Jézuskának, hogy 1 ajándék elég, mert az elsőnek kibontott csomag tartalmával játszott 1,5 óráig, és utána is csak noszogatásra volt hajlandó kibontani a többi dobozt.
Luca is nagyon örült a fürdős játékoknak, bár egyelőre azokat is inkább Vince használja, megküzdenek értük a kádban:)
25-én elutaztunk Zalacsányba, ahol együtt ünnepeltünk a Duró családdal. Ott is kaptunk sok-sok ajándékot, a Vince ajándéka mindenkinek nagyon tetszett: a játszóházból ismert, fakéssel szeletelhető fa-tépőzáras reggelizőszett. Meg egy diafilm, Szeleburdi Róka Rudi. Meg egy xilofon ("szimofon"). Meg egy új Annás könyv.
Luca pedig egy szuper műanyag pohár-hordókészletet kapott, egy Babócás könyvet és egy jó meleg puha paplant és párnát.
Ma jöttek volna Magdi nagyiék Miskolcról, de elhalasztották az érkezést egy erős vírus miatt. Hátha jövő hétvégén tudnának már jönni!
Annyira belejött Luca a fognövesztésbe, hogy a tegnap esti erőszakos fogszámláláskor már a bal felső 1-es sarka is érződött. Ma reggelre pedig már teljesen érezni. Rá is jött szépen a kislány, hogy milyen jó csikorgatni a fogakat... Szájzárral tölti a napjait és bőszen rágja a fogait.
Azt hiszem, azt a Luca-napi bejegyzésnél nem említettem, hogy a kúszás még igen kezdetleges, csigalassú, és csak a jobboldalát használja.) (Balázs szerint mint egy végleg elgyengült szibériai fogolytábor menekültje a sztyeppe átszelése után) Vincével ellentétben a kezét és a lábát is használja, Vince ilyenkor csak kézzel dolgozott, de mindkettővel. Mint egy fóka. A lábát csak húzta maga után. De már a négykézlábraállásra gyúr nagyon Luca, most már néha négykézláb is odavonszolja magát valahová. Nagyon vicces, hogy most már helyváltoztatásra képes, tegnap délután a könyvespolc alsó polcát vizsgálta meg alaposan, végigrágta a könyveket. Ma pedig ő is részt vett a konyhaszekrény műanyagos részének alapos kipakolásában, persze Vincével karöltve:)
A babakocsi ülését is feltettük az újat, a sportrészt. Egyelőre még nagyon elfekvőben "ül" benne Luca, bár az ikeás etetőszékben már nagyon ügyesen ül. Gondolkozom rajta, hogy visszategyük az autósülést, mert annyira éri igy az idő: szél, napsütés, hideg. Bár elalszik így is mindig. SZóval nem tudom. Most felébredt.
Tegnap Balázs bemerészkedett Luca szájába és kijött a jobb felső 1-es fog is!! Most már háromfogú a kislány:) Gyanús volt, hogy két napja alig evett kanállal, nem engedett benyúlni sem a szájába.
Vince ugyan szerintem már erősen kifelé lábal a takonykórból, de Luca pedig látványosan megy bele. Szegénykém. Ma este már rendesen folyt az orra. Még ki is kellett szívni.
Vince pedig már inkább köhög, de nagyon ügyesen fújja az orrát és becsületére legyen mondva, hogy a homeo-szereket is nagyon szedi. Ez Stodal szirup a köhögésre, Coryzalia a takonykórra. Azt írják, hogy 3 nap után mulasztja a tüneteket, hát holnap lesz a 3.nap. Remélem, továbbra is hihetek a homeopátiában. Még Lucának is veszek szert holnap, kerestem direkt szoptatott, bedugult orrú babáknak szert. Bár egyelőre a szopizást nem befolyásolja a dugulás.
Egyébként ma voltunk itthon egyedül először hármasban, Balázsnak karácsonyi mulatschagja van. Egész jól sikerült a fürdetés-altatás szervezése, bár szerencsém, hogy ma Vince viszonylag keveset aludt délután, autóztunk az IKEÁ-ból hazafelé.
