A korábbi bejegyzésem, miszerint a homeopátia csodákat művelt Lucával, törlendő!!! Már újra napok óta, egyre rosszabbul alszik. Így értük el a tegnapi éjt, amikor is 23:30tól kezdve egészen reggelig 3 egész órát aludtam, több részletben. Közben pedig ment a nyűglődés. Nem is igazán jó a szó, mert bömbölés. Nem tudom, hogy ez fog-e, az a bizonyos 5. még nincs kint teljesen, de másik fogat nem látok se beduzzadva, se pirosnak, se nem érzem, hogy már majdnem kint lenne. Na, szóval a homeopátia befuccsolt, most nekilátok és rendelek borostyánláncot. És jövő héten megkérdezem Anikót mégiscsak, sőt, lehet, hogy inkább már holnap, hogy mi a csudát tegyek. (míg ezt írom, is már kétszer fel kellett mennem, pedig még csak alig múlt 9!).
És hát bevallom, és nagyon-nagyon szégyellem, de tegnap éjjel már kiabáltam is a gyerekszobában. "k.életbe, kuss legyen". Kb ennyi. Erre Balázs berontott a szobába, ahol én épp ráztam Lucát, aki ordított, Vince már szegény félálomban tekergett az ágyán, hogy menjek kifele. Ennek következtében megint magamba szálltam, hogy micsoda anya vagyok, miért is nem vagyok olyan szent anya, mint mások:(
És hogy az éjszaka valóban teljes legyen, Balázs reggel konstatálta, hogy elfelejtett Vincére pelenkát adni éjszakára:) Szegénykém, teljesen a nyakáig átázott, mindene, a bőre a combjától a hónaljáig csupa piros...