Vince a napokban elkezdte mondogatni, hogy nagyon szeretlek:) ma jött a mama, és hozzá is odabújt és mondta neki, majd este Balázsnak is:) nagyon aranyos!
Pedig egyébként úgy érzem, még mindig nem vagyunk a topon a dac kezelésében. Tudom én, hogy ez a kor velejárója, és elmúlik majd, azért, hogy aztán még durvább legyen:) De annyira nehéz egész nap tudatosan nyugodtnak maradni és százszor is elmagyarázni, hogy mit,hogy,miért.
Vince egyébként most igazán nagyfiús lett, egyik új tulajdonsága, hogy a játszón önállóan szóba áll a jól ismert anyukákkal. Pl. a hintán ülve elmeséli Juditnak, hogy ő ovis lesz ám, és fagyi lesz a jele, és hogy nagyon szuper játékok lesznek ott. Ugyanaz a duma, amit én mondtam neki az oviról:) A szobatisztaság totális siker, éjjel sem adunk már rá pelust, mivel már hosszú ideje csak dísznek kapta, soha nem volt benne semmi. A nagydolog is biztos, már a Decathlon wc-jét is kipróbáltuk, mindenhol szól!
Még mindig nem kisangyal, pont ma mesélte a mama, hogy amíg vele voltak a játszón, csupa butaságokat csinált, de fogjuk ezt arra, hogy a mama határait próbálgatta. Én már nagyjából sejtem, hogy mikor fog robbanni, és valami egyébbel kárpótlom. Ha sikerül:)
