Nos, ma Luca méredzkedett a védőnőnél, és kaptam tanácsokat a Vince altatására nézve. Már ki is próbáltam... Szóval Anikó szerint ez a nagy hosszas hercehurca csupán játék az idegeinkkel, erőpróba. És hát keménynek kell maradni. Vagyis, a feladat a következő:
1.szobába fel, megállapodás szerint 1 vagy 2 mese (most már ezt is megreformáltam és a "gyorsautóst" (=Csúcsforgalom teszveszvárosban) száműztük az alvós könyvek közül, mert szerintem nem lenyugtatja, hanem felpörgeti a sok változatós autó), netán egy dal, puszi, betakarás, jó éjt és kijönni.
2. ha sír, és hát miért ne tenné, akkor szótlanul bemenni, lefektetni, betakarni, puszilni és újra kijönni.
3. azt tisztázni kell, hogy a szobából ki nem szabad jönni.
Nos, hát frissiben ki is próbáltam a módszert. Háááát. Eléggé sírt... szegénykém. Meséltünk kettőt, elénekeltem a töntöntönt - ez a kedvenc dala, az egyszervolt.hu főcíme:) - és kijöttem. Na innentől kezdve szegény előbb csak halkabban, végül teljes odaadással visítva mondta: anya is a szivacson pihen!. De én csak csendben visszamentem, mondtam, hogy anyának dolga van, nem pihen. Kb. 10x mentem be és jöttem ki, végül már láttam, hogy majd leragad a szeme, úgyhogy odaültem mellé, és mondtam neki, hogy anya nem pihen melléd, de itt ülve megvárom, míg elalszol. És így végül elaludt. Remélem, Luca tényleg nem fog ezután sem rákapni a cumira!!!
