Vincének már nem néztük a holdnaptárt (és igy azt hiszem, nem is jó napon kezdtünk neki pénteken), de levágtuk a nagy bongyor haját. Egyik szemem sír, másik nevet, mert egyrészt nagyon édesen kunkorodik (félre is tettünk belőle), de amúgy meg kifejezett loboncos, és égnek áll. Alig vitte a gép, annyira hosszú volt, de nagyon ügyesen hagyta magát, már nem ordít, mint korábban tette.
Íme az előtte-utána fotók:
